A múzeum gyűjteményének története:
- 1802: megalakult az első hazai közgyűjtemény, a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt nyertek elhelyezést az államnak felajánlott különféle ajándékok, hagyatékok, köztük – az 1830-as években – Jankovich Miklós pesti gyűjtő kollekciója és Pyrker János László egri érsek csaknem 200 db-os festészeti gyűjteménye is.
- 1848: Kossuth Lajos a budai várból – eredetileg a bécsi császári gyűjteményből – származó mintegy 80 képet adatott át a Nemzeti Múzeumnak.
- 1870: az állam megvásárolta a 18. századtól több nemzedéken át gyarapított, rendkívül értékes Esterházy-gyűjteményt. A 637 festményből, több ezer rajzból és mintegy félszázezer metszetből álló hatalmas gyűjteménnyel alakult meg a következő évben az Országos Képtár, mely a Magyar Tudományos Akadémia épületében működött.
- 1872: Ipoly Arnold püspök az Országos Képtárnak adományozta gyűjteményét.
- 1875: a Nemzeti Múzeumban addig őrzött képzőművészeti alkotások átkerültek az Országos Képtárba; állománya így hatalmasra duzzadt, de önálló épülettel továbbra sem rendelkezett.
- 1884-1896: Pulszky Károly vezetése alatt az Országos Képtár gyűjteménye jelentős külföldi vásárlásokból tovább gyarapodott.
- 1901: Delhaes István festőművész kollekcióját a Nemzeti Múzeumra hagyta.
- 1906: Az Országos Képtár teljes anyagát a Szépművészeti Múzeum újonnan elkészült épületébe költöztetették át, így megkezdődhetett a gyűjtemények bemutatása, tudományos igényű feldolgozása. Az új múzeum birtokába került további néhány fontosabb gyűjtemény:
- 1908, 1914: Paul Arndt müncheni régész, műgyűjtő, műkereskedő antik gyűjteménye (vásárlás)
- 1912: Pálfy János gróf gyűjteménye (hagyaték)
- 1914: Ferenczy István szobrászművész (1792-1856) szoborgyűjteménye (hagyaték megvétele)
- 1934: Majovszky Pál rajzgyűjtemény (ajándékozás)
A világháborús sebek begyógyulása után a múzeumok profiljának egységesítése miatt a Szépművészeti Múzeum vette át az egykori Ráth György-gyűjtemény egy részét az Iparművészeti Múzeumtól, valamint a főváros tulajdonába került Zichy-képtárat, Zichy Ödön gróf hagyatékát.
A múzeum állománya jelenleg hat nagy gyűjteményrészre oszlik: Egyiptomi Gyűjtemény, Antik Gyűjtemény, Régi Szobor Gyűjtemény, Régi Képtár, Modern Gyűjtemény, Grafikai Gyűjtemény. Állandó és időszakos kiállításain a gyűjtemények legjavát mutatja be.
Egyiptomi Gyűjtemény
Az egyiptomi gyűjtemény Közép-Európában a második legnagyobb. Létrehozását Mahler Ede, a magyar egyiptológia megalapítója vetette fel, aki, miután 1901-ben felmérte a Nemzeti Múzeum egyiptomi műtárgyait, 1902-ben bejelentette, hogy egyesíteni kellene ezeket a különféle magángyűjteményekben őrzött más egyiptomi emlékekkel. A gyűjtemény azonban csak 1934-ben, az Antik Osztályhoz kapcsoltan jöhetett létre. Első kiállítását 1939-ben rendezték meg. 1958-ban a gyűjtemény különvált az Antik Osztálytól. Több ásatás is hozzájárult a gyűjtemény gazdagításához, például a gamhudi és sarunai (1907), az Abdallah Nirqi-i (1964) és a thébai (1983).
A kiállítás az ókori Egyiptom fontosabb időszakainak emlékeiből ad válogatást, látványos darabjai többek között a festett múmiakoporsók.
Antik Gyűjtemény
A gyűjtemény a nem hazai lelőhelyű ókori műtárgyakat őrzi. Magja a Paul Arndt müncheni régésztől vásárolt márvány- és terrakotta kisplasztikai gyűjtemény. A kiállítás elsősorban a görög és római művészet emlékeit mutatja be, kiemelkedő darabja a Budapesti táncosnő néven híressé lett, Kr. e. 3. századból való márványszobor. Gazdag a ciprusi és a mükénéi kollekció is. A vázagyűjtemény kiállított darabjai alapján képet alkothatunk az ókori vázafestészet különböző műhelyeiről. A bronzkollekció legszebb darabja az ún. Grimani-kancsó.
Régi Képtár
Ez a múzeum leghíresebb és legteljesebb gyűjteménye. Alapját az Esterházy-gyűjteményből vásárolt műalkotások képezik. Mintegy 3000 festményének jelentős részét az állandó kiállításon mutatják be, amely végigkíséri az európai festészet fejlődését, stílusirányzatainak változásait a 13. századtól a 18. század végéig.
Különösen gazdag az állandó kiállítás olasz része, az itáliai reneszánsz olyan kimagasló alkotásaival, mint Raffaello Esterházy Madonnája és az Ifjú képmása, Giorgione, Sebastiano del Piombo, Correggio, Tiziano, Tintoretto, Veronese és Bronzino képei, illetve a későbbi, barokk mesterek - köztük Carracci, Bellotto, Tiepolo - remekműveivel.
A német és osztrák festészetet a 15. századtól kezdődően szintén változatos képanyag, köztük Albrecht Dürer Férfiképmása, Albrecht Altdorfer, id. Lucas Cranach több festménye, valamint a 17. és 18. századi mesterművek egész sora képviseli.
A németalföldi alkotások között szerepel id. Pieter Bruegel híres Keresztelő Szent János prédikációja című műve, a flamand barokk festők között Peter Paul Rubens és Anthony Van Dyck néhány képe. A holland festészetet mindenekelőtt Rembrandt Harmensz van Rijn (három képpel) és több követője, valamint életképek, tájképek gazdag sorozata képviseli. A gyűjteményben és a kiállításon is kisebb súllyal szerepelnek az angol és a francia festők, utóbbiak közül kiemelhetők a 17. századi Nicolas Poussin és Claude Lorrain művei.
A spanyol anyag a képtár leggazdagabb, világhírű gyűjteménye. Azzá teszi többek között El Greco hét alkotása, (például Férfi tanulmányfej, Krisztus az Olajfák hegyén), Diego Velázquez korai életképe (Étkező parasztok), Francisco de Zurbarán több műve. A gyűjtemény másik súlypontját jelentik Francisco de Goya festményei (Bermúdezné képmása, A vízhordó lány, A köszörűs).
Régi Szobor Gyűjtemény
A szobortár legnagyobb része a középkortól a 17. századig terjedő időszak olasz anyagát öleli fel. A gyűjtemény alapját a Pulszky Károly itáliai vásárlásaiból és Ferenczy István bronzgyűjteményéből származó műalkotások képezik. Utóbbiból való a gyűjtemény egyik féltett kincse, Leonardo da Vinci kisméretű Lovas szobra is. Az olasz mellett a 15.-17. századi német és osztrák szobrászati anyag is igen gazdag, köztük számos festett faszobor látható. A szobortár műtárgyai nem egyetlen tömbben, hanem több szinten, a múzeum különböző termeiben és csarnokaiban nyertek elhelyezést.
Grafikai Gyűjtemény
A kb. tízezer eredeti rajz és százezer metszet fele az Esterházy-gyűjteményből, továbbá Delhaes István és Majovszky Pál kollekciójából származik. A fényre érzékeny egyedi rajzoknak nincs állandó kiállítása, egyes részei időszaki kiállításokon kerülnek a közönség elé. A rendkívül gazdag gyűjteményben az európai grafika – rajzok, karcok, fa- és rézmetszetek – minden korszaka képviselve van. Köztük az olasz reneszánsz és barokk mestereinek alkotásai, mint Leonardo de Vinci Harcos fejek, Rafaello, Coreggio; a németalföldi, holland művészek közül például Rembrandt kb. 15 rajza, a német-osztrák anyagban többek között Altdorfer, Dürer, a spanyolok közül Goyának 200-nál több grafikai alkotása. A francia művészeket például Jean-Honoré Fragonard, Eugène Delacroix, Honoré Daumier grafikái, Pierre-Auguste Renoir, Paul Cezanne akvarelljei képviselik.
Modern Gyűjtemény
A múzeum 19. és 20. századi festészeti és szobrászati anyagát foglalja magában. Jóval kevésbé gazdag, mint a Régi képtár, gyűjtését később is kezdték el. A festészeti anyag törzse az osztrák biedermeier (Ferdinand Georg Waldmüller, Friedrich von Ameling) és a francia anyag. A francia romantika például Eugène Delacroix, az ún. barbizoni iskola Camille Corot, Gustave Courbet (Birkózók) műveivel szerepel az állandó kiállításon. A francia impresszionizmust Édouard Manet, Claude Monet, Camille Pissaro, Pierre-Auguste Renoir, Henri de Toulouse-Lautrec egy-egy festménye képviseli. A szobrászati anyag két súlypontját a francia Auguste Rodin és a belga Constantin Meunier több darabból álló kollekciói jelentik.
Vasarely-múzeum
Victor Vasarely szülőhazája fővárosának adományozott gyűjteménye – mely teljes munkásságát felöleli –, a budapesti Vasarely Múzeum az óbudai Zichy-kastély melléképületének egyik kétszintes, erre a célra átalakított szárnyában kapott helyet.
Az Árpád-híd óbudai hídfőjére tekintő Szentlélek tér, a Duna hajógyári szigete, valamint a HÉV szentendrei vonala határolják a múzeum L-alakban terjeszkedő épületét. A gondozott, zárt kert, a túloldali kastélyépület látványa, a Fő tér hangulatos régi homlokzatai, felújított bejáratai, díszei, éttermei, aprócska boltjai, a másik oldalon a Duna a még látható ódon hajógyári létesítményekkel, távolban a Margit-szigettel, a hídfő túloldalán régi és modern épületekkel, s a mögöttük felsejlő budai hegyekkel lebilincselő élményt nyújt. Maga a kastélyszárny megőrizte barokk jellegét, ugyanakkor modern elemeivel méltó környezetben szolgálja Vasarely Kelet-Európában egyedülállóan gazdag gyűjteményét. (Forrás: hu.wikipedia.org)
/x/
További hasznos információk:
A Szépművészeti Múzeum nyitva tartása és megközelítése, térkép 
A Szépművészeti Múzeum aktuális kiállításai
Szépművészeti Múzeum - Jegyárak, belépőjegy információk
Szépművészeti Múzeum - Jegyelővétel, elővételes jegyvásárlás
A Szépművészeti Múzeum története, épülete
A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei
